Több ismerősöm is szánalmasnak tartja az igyekezetemet, hogy Bubit távol tartsam a hálószobától. Az egész lakás persze már úgy néz ki, mint egy gigantikus kutyaól. Mágis azt gondolom, hogy a hálószoba stratégiai terület. Nem engedhetem, hogy Bubi bevegye. Ennek ellenére állandóan bejön, fölágaskodik az ágyra és néz. Ez szörnyű! Nyilván azt akarja, hogy amikor aludni szeretnénk, akkor is inkább vele foglalkozzunk. Ez az igény csodákra képes. Bubi taktikája most a következő: Megfogja a labdáját és beejti a szobába. A labda begurul a szoba közepére. Bubi kint vár. Ha megfogom a labdát és kidobom a szobából, akkor az olyan mintha foglalkoznék vele, mintha játszanánk. Ha nem csinálok semmit, akkor Bubi szép lassan bejön a szobába, így ha következetesen meg akarom védeni a szobát, akkor kénytelen vagyok kikergetni, megfogni a labdát és utána dobni! Megint ő nyert! Bubi remekül sakkozna...